A stressz egy magyar „találmány“, amely nevét első kutatójának a Sellye Jánosnak köszönhetjük.

A  stressz szervezetünknek egy készenléti , védelmi állapota, amely felkészíti a testet arra, hogy valamilyen külső veszélyt el kell hárítani. 

Stresszállapotban többek között a végtagokban az erek összeszűkülnek (hideg, fehér kézfej), az emésztés leáll, szélsőséges esetben elernyednek a záróizmok („becsinál ijedtében“), a szívverés gyorsul, beindul az izzadás, az izmok megfeszülnek, és különféle hormonok (pl. kortizol) árasztják el a testet.

A veszélyérzet elmúlása után jó esetben a szervezet visszaáll a normál üzemmódba. Ez általában éjszak, alvás közben történik („alszunk rá egyet“).

Ha a veszélyérzet nem múlik el, tartós stressz állapotban maradunk, ami azzal jár, hogy túlzottan igénybe veszi szervezetünket, különféle betegségek alakulhatnak ki.

Csipkerózsika történetében, a konyhán a kukta hibát vétett, és a szakács pont abban a pillanatban akart neki pofont adni, amikor Csipkerózsika megszúrta az ujját, így a mozdulat félbemaradt, a szakács elaludt, és a kukta nem kapta meg a pofont.

Aztán eltelt 100 év, jött a herceg, Csipkerózsika csókot kapott, és mindenki felébredt a várban. A szakács is egy pillanat aladt éber lett, és befejezte a mozdulatot, a kukta megkapta a nyaklevest.

Stressz állapotban ösztönös üzemmódra váltunk. Ilyenkor négy alap viselkedésmód egyike (esetleg ezek valamilyen kombinációja) határozza meg, mit cselekszünk. Az 4F modellt elnevezés a négy viselkedésmód angol elnevezésének kezdőbetűire utal:

• Fight: küzdés (mint a „sarokba szorított patkány“)
• Flight: menekülés (mint a „gyáva nyúl“)
• Freeze: lefagyás (mint a magát holtnak tettető oposszum)
• Fawn: dörgölőzés (mint az egyedül hagyott őzike)

1. Légy tökéletes! vs. Hibázhatsz!
2. Légy erős!/Bírd ki! vs. Lehetsz gyenge! (férfiaknál inkább ez jellemző) Igazodj! / Alkalmazkodj! vs. Lehet másképp! (nőknél inkább ez jellemző)
3. Tégy erőfeszítéseket! /Légy mindig hasznos! vs. Lazíthatsz!
4. Szerezz örömet (másokak)! vs. Figyelj önmagadra!
5. Siess! vs. Lassíthatsz!

1. Ne légy! (Ne létezz!)
2. Ne légy önmagad!
3. Ne gondolkozz!
4. Ne légy egészséges! (Ne légy normális!)
5. Ne légy közel!
6. Ne csináld! (Ne légy sikeres!)
7. Ne tégy (semmit!)
8. Ne légy gyerek!
9. Ne nőj fel!
10. Ne légy fontos!
11. Ne tartozz (sehová)!
12. Ne érezz!

A PTSD, azaz a poszttraumás stressz szindróma

A CPTSD, azaz a komplex poszttraumás stressz szindróma akkor alakul ki, ha – főleg gyerekkorban – rendszeresen és/vagy tartósan értek olyan események, amelyek stresszt váltottak ki. Ilyen esemény lehet például érzelmi elhanyagolás (pl. ritkán foglalkoztak veled) 

Amikor újra felébresztjük a szakácsot, és megnyugtatjuk, mielőtt befejezné a mozdulatot, hiszen a körülmények megváltoztak, az új helyzetben  kuktának nem jár a nyakleves. 

Agyunk egy csodálatos szerkezet. Ha jó az „alapprogramja“, akkor tudjuk irányítani az életünket. Ha „bugos“ a program, akkor bekövetkezhetnek fagyások és más váratlan események. 

Az agy akkor működik jól, ha a külvilágból kapott jelek és a múltbéli tapasztalatok alapján helyesen határozza meg, hogy vészhelyzet van-e, valamint megfelelő érzelmet kapcsol hozzá. 

Amennyiben hibásan működik, akkor biztonságos helyzeteket is veszélyesnek érzékelünk, nem oda való érzelmeink, keletkeznek, és agyunk gondolkodásért felelős része – a homloklebeny – „kikapcsol“ néhány más funkcióval (pl. beszéd) együtt. 

Idegrendszerünk szerepe egyrészt a külvilág felmérése, az érzékelés, testünk felkészítése felkészítés a vészhelyzetekre, és a testünk visszaállítása (megnyugtatása) a vészhelyzet elmúltával. 

A vészhelyzeti működést az ún. szimpatikus idegrendszer vezérli.

A megnyugtatásért és a biztonságos kötődés kialakításáért a paraszimpatikus idegrendszer a felelős. Ennek – a más néven bolygóidegnek – a stimulálásával ki lehet kerülni a stressz állapotból.